Sztárfellépők másképp: a 100 Tagú Cigányzenekar

A magyar zenei sajátosságok közé tartozik a cigányzene: ezt a századforduló kávéházi élete fejlesztette tökélyre, olyannyira, hogy többször is felmerült a gondolat, hogy hungaricummá nyilvánítsák.

Maga Bartók Béla így fogalmaz 1931-ben, a Cigányzene? Magyar zene? című cikkében “(…) kijelentem, hogy amit önök cigányzenének neveznek, az nem cigányzene. Nem cigányzene, hanem magyar zene: újabb magyar népies műzene…”

A 100 Tagú Cigányzenekar erre a hagyományra építette fel több mint három évtizedes zenei karrierjét, azonban a zenekar tagjai soha nem elégedtek meg azzal, hogy egy műfajra szorítkozzanak: fellépéseik közt többek között olyan komolyzenét is játszanak, amelyeket Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate vagy Strauss komponáltak. A zenekar repertoárjában szerepel a szimfonikus művek mellett a tradicionális magyar cigánymuzsika, illetve a magyar nóta és több népzenei darab is.

A zenekar neve megtévesztő, bár, nyilvánvaló, hogy a „Több mint 100 tagú” névvel kissé nehezen boldogultak volna: tény azonban, hogy pillanatnyilag 138 zenészt foglal magába a „banda”, akik nem szabadtéren, hanem a Sepsi Arénában lépnek majd színpadra, hogy az áprilisi bolondos időjárás nehogy kifogjon a rendezvényen.